Köszmétét akkor tarts, ha ki tudod elégíteni környezeti igényeit!

Bár egy emberöltővel ezelőtt még viszonylag sokfelé termesztették, manapság köszmétét csak akkor tarts, ha ki tudod elégíteni környezeti igényeit. Ugyanis bár a köszméte hidegtűrő, de a klímaváltozás okozta száraz, forró időjárást nem kedveli. A köszmétét öntözni kell, és talajigényét sem egyszerű kielégíteni.

Köszméte bemutatása

Az egresnek avagy köszmétének számos népi neve van: a Balaton melletti nyugati sávban tüskeszőlőnek, míg a déli és keleti sávban egészen Sukoróig, Csákberényig a csipkeszőlőnek nevezik. Szórványosan találunk még a Dunántúlon tüskebogyó, tüskeribizli változatokat is. A nyelvterület középső részén a piszke/büszke (ritkábban püszke, biszke, bicske, bucsok, brüszke) alakváltozatai jellemzőek, míg keleten a köszméte/pöszméte megnevezések élnek. Ezektől a változatoktól lényegesen eltér a moldvai magyar nyelvterületen használt füge szóalak. (Cs. Nagy Lajos – N. Császi Ildikó, : Magyar nyelvjárások) A néprajzi lexikon szerint az egres neve egyes vidékeken vidéken ma éretlen szőlőt jelent.

A köszmétefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó köszméte (Ribes uva-crispa) a bogyósgyümölcsűek közé tartozó, viszonylag alacsony termetű, gyümölcstermő cserje. Gyümölcsbokorként a korona vázát egyenrangú gallyak alkotják. Jellemzője, hogy más bokortermő gyümölcsfajokkal együtt törzses formára is nevelhető. Házikertben azonban leggyakrabban bokorformára nevelik. Az ágvégek tövisesek, de kaphatók tövis nélküli fajták is. Sövényként is lehet nevelni, de ez Magyarországon nem szokás. Levelei kerekdedek, tenyeresen karéjosak, csipkés, fűrészelt szélűek. Fürtvirágzatát alkotó virágai aprók, jelentéktelenek.

Termése pektinben gazdag álbogyó. Nyers fogyasztásra teljesen érett állapotban ajánlott. Ilyenkor íze harmonikus, édes-savanyú.

Köszméte környezeti igényei

Sajnos öntözés nélkül nem termeszthető, mert vízigényes. A talaj kiszáradása ellen mulcsozással védekezhetsz. Humuszban gazdag, középkötött, gyengén savanyú talajba való. Ha meszes a talajod, a köszmétét elfelejtheted! Márpedig Magyarországra a meszes talajok a jellemzőek. Miután járulékos gyökereket fejlesz, a talajhibákra (pl. mészlencse) érzékeny. Kálium igényes. Ha a levélszél piros, később piros-barna, akkor kálium hiányra gyanakodhatsz. káliumtúlsúlyos Volldüngert levéltrágyával hozhatod helyre a hibát.

Köszméte gondozása

Inkább ősszel telepítsd. Térigénye1,5-2 m². Ajánlott 8-10 cm-re mélyebbre ültetni, hogy erős, bokrosabb növényhez juss. Szeptember elején dugványozással szaporíthatod, amelynek eredményeképpen saját gyökerű csemetéhez juthatsz.

Te is próbálkozhatsz aranyribiszke alanyra oltott törzses formákkal, de azt tudnod kell, hogy a törzses nevelés támberendezést igényel! A 90-110-120 cm magasságban történő oltás a leggyakoribb. Az aranyribiszke alany gyorsan sarjakat hoz, amelyeket tőből ki kell tépni.

A köszméte metszésekor az első évben újabban egy függőlegesen álló vesszőt hagyjunk meg, amit 15-20 cm-re metsszük vissza. Ebből a hajtásválogatás során 3-4 hajtást hagyjunk meg. A 2-3 éves részek teremnek e legjobban, ezért ritkító és ifjító metszésre mindig szükség van. A további években néhány fejlett, felfelé álló vesszőt felére metsszük vissza, így növelve a termőfelületet. A fertőzések elkerülése végett a lehajló vesszőket a talaj felett 40-45 cm magasságban metsszük vissza. A jól szedhető, szellős köszméte koronájába öklünk kényelmesen belefér.

Köszméte fő kórokozói

A köszméte egyik fő ellensége a lisztharmat, ezért ajánlott lisztharmat ellenálló fajtákat telepíteni. Szintén a gombafertőzés az oka, hogy nagyüzemi termesztésben a törzses formákat (120-140 cm magas törzsű) részesítik előnyben, amelyek lombozata a talajtól távolabb kerülve kevésbé fertőződnek. Az aranyribiszke törzs fogékony a botrítisz fertőzésre! Korai lombhullást okoz a drepanopezizás levélfoltosság. A gombafertőzések ellen rezes permetezéssel védekezhetsz. Házikertben a fertőzés megelőzésére pajzsika, varádics, csalán és zsurlófőzetet vagy kéntartalmú szereket használhatsz. A már meglévő fertőzés ellen mészkénlével védekezhetsz. A tetveket erős vízsugárral lesöpörheted le róla.

A félérett állapotban leszedett gyümölcsből ízletes mártás, lekvár, kompót, gyümölcslé készülhet.

Néhány köszméte fajta

A fajtákat a gyümölcs szín alapján csoportosítják. Ismertek sárga, zöld és piros gyümölcs színű fajták. A csemege fajták biológiai érésben piros vagy sárga színűek, július első felében szüretelhetők.

A hazai ellenálló tájfajták valószínűleg azokból az időkből származnak, amikor az 1910-es években egy agresszív lisztharmat fertőzés következtében egész fajtagyűjtemény pusztult ki Szentendrén. Ennek okán Debrecenben aranyribiszkére oltott csemetéket kezdtek használni. Ma is Debrecen környéke a legjelentősebb termesztés körzete.

Lisztharmat ellenálló fajta az államilag elismert Invicta. Az Invicta bokorformája felfelé törő, gyümölcs közepes méretű, a gyümölcs alakja megnyúlt gömb, színe zöld. Június végén-július elején érik. A Szentendrei fehér, a Zöld győztes és a Zöld gyöngy fajták közepes ellenálló képességűek, a Pallagi óriás és a Piros ízletes fajták pedig érzékenyebbek az amerikai lisztharmat fertőzésére.

Önállóan is megtermő, de porzó fajtákkal ültetve nagyobb terméshozam várható a Pallagi óriás, az Invicta. A Zöld győztes öntermékeny.

Szintén rezisztens a magyar nemesítésű a Nyírségben magvetésből szelektált Bíbor, amelynek bogyószíne világos bíborrózsaszín, és ami egy fő előnye, hogy tüskétlen (kivétel a vesszők alja, ahol néhány tüske előfordulhat). Elsősorban biotermesztőknek és a házi kerti, kiskerttulajdonosoknak ajánlott fajta. A fajta iránt a a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban érdeklődhetsz, mert faiskolákban nem igen kapható.

Forrás: Köszméte fajtakísérletek, Kertészet és Szőlészet (2013/35. szám); Dr. Sipos Béla Zoltán: Gyümölcstermesztési ismeretek, Mezőgazda Kiadó, 2014.